A hét könyve

Elegáns és nyomasztó könyv. Bátor könyv, amely ismeri a félelmet. Mint a jó irodalom mindig, rólunk szól, éljünk bárhol is a világon.

Nicol Hochholczerová könyve váratlanul nagy port vert fel irodalmi és nem irodalmi berkekben is, mivel egy 12 éves kislány és 50 éves tanára szexuális kapcsolatát ábrázolja.

Pip Tyler fiatal, és egyelőre nincs pontosan tisztában vele, hogy ki is ő. Annyit tud, hogy a keresztneve valójában Purity, hogy előbb-utóbb vissza kell fizetnie 130.000 dollárnyi diákkölcsönt, hogy anarchistákkal lakik egy oaklandi foglalt házban, és hogy egyetlen rokonával, az édesanyjával viszontagságos kapcsolatban áll. Viszont fogalma sincs, ki az apja, miért él az anyja elszigetelten, álnév alatt, és neki, Pipnek egyáltalán mikor lesz már normális élete.

Viktor önjelölt íróként, egy királypingvin társaságában tengeti napjait a maffiaháborúktól zajos Kijevben, mikor szokatlan állásajánlatot kap a helyi lap főszerkesztőjétől. Magas fizetség fejében írja meg még élő kijevi elöljárók és hírességek nekrológját.

Ezzel kezdődik a különös, kísérleti év: Cassie elhagyja védett közegét, a vidéki Skóciát, hogy végiglátogassa három legjobb barátnőjét, akik csillogó nagyvárosokban élnek: New Yorkban, Párizsban és Londonban.

Escrita con la delicada precisión de un miniaturista, esta refinada novela, en la estela de Seda de Baricco, nos habla de la fascinación por Oriente, del amor y los fantasmas del pasado que nunca dejan de perseguirnos, de los excesos del poder absoluto, de la búsqueda de la belleza y la perfección, del vano intento de dominar el tiempo que se nos escurre entre los dedos…

A hangoskönyvünkbe válogatott elbeszélések a szerző már kiforrott, letisztult alkotói korszakában születtek. Hrabal legszívesebben gyermekkora egykori színhelyén, Nymburkban és a környező kerskói erdőben kutatja és találja meg közép-európai valóságunk mulandó szokásait, hagyományait, kiveszőben lévő embereit. Gyakorta groteszk és esendő, ám mindig szeretetre méltó csodabogarakat, akik az igazi emberséget hordozzák magukban.

Weöres Sándor játékos versei, melyeket eredetileg a felnőtteknek írt, megújították a gyerekversek műfaját. Ha a világ rigó lenne című kötetében megjelent versei kicsik és nagyok között egyaránt népszerűvek váltak, a Liba péket, a Buba énekét vagy a Kutya-tárat kívülről fújják óvodások és a kisiskolások nemzedékről nemzedékre.

„Pimasz és pontos mondatok, édeskés keserűség, öröknek látszó, mégis minden pillanatban elmúló kamaszság: ilyen (is) a Mucha Dorka próza. Nem érdemes elkerülni.” — Grecsó Krisztián

A Szürke méhek 2022. február 24.-e óta még időszerűbb, mint a megírásakor volt.A fanyar humorú regény eddig számos országban hódította meg a nagyközönséget, míg a kritikusok Kurkovot egyöntetűen a bulgakovi hagyomány folytatójának tartják.

A világ végének vége higgadt, mégis csípős nyelven íródott, Franzen érvei alaposak, gondolkodásmódja leleményes, és segít abban, hogy az ember reménnyel, de józanul tekintsen a jelenre és a jövőre.

New York City, 1939. Joe Kavalier, az ifjú szabadulóművész és bűvészpalánta megérkezik a városba unokatestvéréhez, Sammy Clayhez. Szinte egész Európa Hitler árnyékában él, míg Amerikában ez a képregényfüzetek aranykora. Sammy pénzügyi lehetőséget lát az egyre növekvő keresletben, Joe személyében pedig ideális partnerre talál: egyikük a sztorit találja ki, másikuk a figurák megrajzolásában jeleskedik.

Miközben egybegyűjtjük az immár klasszikusnak számító magyar nyelvű Bergman-esszéket, számos új, kifejezetten a kötet számára készült tanulmányt is közlünk. Ily módon a tematikus rendszerezésű fejezetekben régi és új Bergman-olvasatok folytatnak párbeszédet egymással, s kerülnek a korábbi szövegek más fénytörésbe, míg az újak eddig kevéssé hangsúlyozott, sokszor meglepő szempontokkal állnak elő.

Dosztojevszkij a századfordulón érkezett meg a magyar irodalomba, az e témában megjelent írások elsősorban a Nyugathoz kötődnek Babits Mihálytól Kosztolányiig, Fülep Lajostól, Laziczius Gyulától Füst Milánig. A befogadás e korai szakaszáról több elemzés is olvasható a kötetben.

De a Dunai história ennek is új típusú mestermunkája. Egyidejűleg hajózunk a népeket összekötő folyamon s a történelem végtelenbe nyúló tengerén. Mondatfoszlányok elevenítik fel az időt, amikor egységes hatalom képződött Pannónia valaha legkeletibb provinciájában. A magyarok története is a mű, törzsfok, királyok s a köznép sorsfordító életeseményei jelennek meg képzeletünkben.

Egy beszélgetés során döbbentem rá, hogy Magyarországon szinte senki sem foglalkozik az itthon született, de külföldön ismertté vált alkotókkal, ezért igyekeztem felkutatni a világ minden táján élő érdekes embereket.

Lehetne e könyv romantikus példázat, de nem az. Hőseink első találkozásának emlékét kiradírozza az összeomlás, az új időszámításban mellékesen, véletlenszerűen sodródnak megint egymás mellé. Az igazi nagy, szenvedélyes találkozás a tudásra és hasznos működésre szomjas lelkeké Kolozsvárral, a polgári Erdély kultúrájával, szellemi potenciáljával, a fejlődés igézetével.

Felkavaró és provokatív mű, az új magyar próza fontos eseménye a könyv megjelenése. A Zsidó vagy? című könyvével Németh Gábor végre megírta azt a regényt, amit olvasói régóta várnak tőle. Az elbeszélő gyermekkora tragikusan fájdalmas pillanatait felidézve keresi leküzdhetetlen idegenségérzetének eredetét.

Szabálytalan prózakönyv, amely egy elzárt, endogám, szatmári kisfalunak a tereit és alakjait, emlékeit és hiedelmeit mutatja be, ahogy azt egy gyerek láthatja.

Az emlékezés e keresetlen stílben megragadott sodrása a közvetlen közelség illúzióját teremti meg az olvasó számára, és megidéz egy nagyon szubjektív, ám tagadhatatlanul érzékletes Berlin— és Budapest-élményt a hetvenes-nyolcvanas évekből, amikor a szabadság ígéretéért a maroknyi megmaradt kelet-európai értelmiség jelentős része gondolkodás nélkül váltotta aprópénzre addig felépített életét, hogy fejest ugorjon az idegenbe és a bizonytalanságba.