Elena Armas

De van időm, Catalina. Ami azt illeti, rengeteg. – Még a kocsi sötétjében is éreztem, hogy az óceánkék szempár olyan őszinteséggel néz rám, amire nem voltam felkészülve. – Csak olyanra várok, aki meg is érdemli.

Úgysem tenné. Nem azért, mert képtelen rá, hanem mert semmi értelme nem volt annak, amit mondott. E

Elvihetem őt.

A nővérem esküvőjére.